Magyarország borait bemutató előadássorozatra invitáljuk azokat, akik történelmi borvidékeink nemes nedűiről szeretnének többet megtudni...

Az egyes találkozók keretében Nagy Róbert történész-borszakértő mutat be egy egy történelmi borvidéket történeti, borkulturális érdekességekkel fűszerezett előadásában, majd sor kerül a borvidék jellemző borfajtáinak kóstolására is. A találkozók kötetlen beszélgetéssel zárulnak, ahol természetesen nem csak a borról eshet szó.

Előzetes bejelentkezés szükséges, melyeket a 06-20-477 5086-os telefonszámon, vagy e-mailben az előadás napján 15:00 óráig tudunk fogadni.

A program részvételi díja: 500 Ft

Helyszín: "Vendégház" Kapuvár, Erzsébet királyné u. 15.

Az előadásokon bemutatásra kerülő és kóstolható borokról fotógalériát készítettünk, mely folyamatosan bővül:

 

 

Tizenkilencedik kör

2008.05.23. (péntek) 19:00

EGER borvidék - első rész

Visszatérve a borvidékekhez Eger volt a következő állomásunk. Tekintettel a borvidék nagyságára és jelentőségére úgy döntöttünk, hogy két kört is szentelünk az egri borokkal való ismerkedésnek.

Ez a borvidék Magyarország északi részén, a Bükk-hegység délnyugati oldalán fekszik, kb. 22200 ha, ebből kb. 5100 ha van beteleítve szőlővel. A legdinamikusabban fejlődő borvidékünk.
Egerben alapította Szent István királyunk az első püspökségek egyikét. A szerzetesek pedig magukkal hozták hazájukból az ott honos szőlőfajtákat. Az egyház központi irányító hatásának tulajdonítható a szőlőművelés kezdeményezése, fejlesztése, hiszen az egyházi szertartások elengedhetetlen kelléke a bor. A XVII. században a vörösborszőlő-fajták egyre több teret nyertek a fehérszőlők rovására. Magyarország eredetvédett borai közül az Egri Bikavér az első, miután a hegyközség már 1997-ben megalkotta a "Bikavér kódex"-et 1997-ben.
Telepített szőlőfajták: Leányka, Királyleányka, Olaszrizling, Ottonell muskotály, Kékfrankos, Cabernet Sauvignon, Merlot, Blauburger, Pinot noir.

Tizennyolcadik kör

Legénykidobó

Ismét csak rendhagyó módon nem egy borvidék vagy borász volt a főszereplő, hanem állandó borszakértő előadónk, Nagy Róbert, aki nősülésre adta a fejét. Jó szokáshoz híven borbarát társaságunk megtartotta az ilyenkor illő szertartást, jó borok és ételek társaságában. Publikus fénykép nem készült a borokról.

 

Tizenhetedik kör

Ráhangoló találkozó

Hosszú szünet után újraindulnak a borkóstolós estek. A szünet utáni első találkozó a ráhangolódás jegyében telt, nem jelöltünk meg témát, mindenki hozott magával egy palackot amire kíváncsi volt vagy meg akarta mutatni. Fényképek sajnos nem készültek a borokról, csak szép emlékek maradtak a résztvevőkben.

 

Tizenhatodik kör

2007.05.12. (szombat) 19:00

MÁTRA borvidék

A Mátra-hegységtől dére helyezkedik el. A szőlőültetvények Hatvantól Domoszlóig húzódnak.
A termőterület Kb. 32500 ha, ebből 7095 ha van szőlővel betelepítve.
A Mátra hegyvonulatai védettséget biztosítanak az északi szelektől, ezáltal kedvező mikroklíma alakul ki.
Talajai változatosak, elsősorban agyagon és löszön alakult ki a barna erdő talaj, de megtalálható az agyagbemosásos erdő talaj is.
Telepített szőlőfajták: Chardonnay, Tramini, Leányka, Szürkebarát, Olaszrizling, Kékfrankos, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc
A borvidék néhány pincéjében régi idők óta kóser borokat is készítettek.

Tizenötödik kör

2007.02.23. (péntek) 19:00

BADACSONY borvidék

A Dunántúl középső részén, a Balaton északi partvidékén a Tapolcai és a Káli medencében helyezkedik el. Már 2000 évvel ezelőtt virágzó szőlőkultúra volt Badacsony környékén, de feltehetőleg már a kelták korában is voltak szőlőültetvények a vidéken. A szürke csuhás szerzetesek egy francia eredetű fajta, a Pinot gris borát helyi különlegessé emelték. Ennek köszönhetően ismerjük ma is e fajtát Szürkebarát néven. Különleges évjáratokban a bogyói betöppednek, sőt aszúsodhatnak is. Ekkor különleges természetes csemegebor készülhet belőle. Éghajlatát a Balaton víztükre kedvezően befolyásolja. Különösen a déli, délnyugati lejtők napfényes, védett területein alakul ki kedvező mikroklíma a szőlő számára. A nagy víztömeg meggátolja a hőmérsékleti szélsőségek kialakulását, valamint biztosítja a levegő magasabb páratartalmát.
Telepített szőlőfajták: Olaszrizling, Rizlingszilváni (Müller-Thurgau), Szürkebarát, Kéknyelű, Budai zöld, Zeusz.
A badacsonyi borok jellegzetesen testesek, magas alkohol és extrakt tartalommal. Jó évjáratokban kései szüretelésű borokat, sőt jégbort is készítenek.

Tizennegyedik kör

2007.02.09. (péntek) 19:00

A FEIND Borászat (Balatonfőkajár) boraiból

Szőlőültetvényeik Balatonfőkajáron és Balatonaligán találhatók, szőlőtermesztéshez kiváló adottságú területek.
A vállalkozás által előállított éves bormennyiség meghaladja az 5000 hl-t. 17-féle szőlőfajtából készítik boraikat. A legjelentősebbek és legkeresettebbek az Olaszrizling, Irsai Olivér, Chardonnay, Zenit, Kékfrankos, Merlot és a Cabernet Franc.
A vörösboroknál a rosé és a siller is színesíti a palettát.
A saját termelésű szőlőn kívül jó minőségű szőlőt vásárolnak fel környékbeli gazdáktól, melynek szintén köszönhető a széles borválaszték.
A borértékesítés folyamatos, nagy része palackozott kiszerelésű.

Tizenharmadik kör

2007.01.26. (péntek) 19:00

BALATONMELLÉKI borvidék

Zala megyében a szőlő- és bortermelésnek több évszázados múltja van. Hagyományai, jellemző borszőlőfajtái csaknem megegyezők a Balatonfelvidéki borvidékével.
A zalai termelők a filoxéravész óta eltelt időszakban az uralkodóan fehér borszőlőfajták mellett étkezési (csemege) fajták termesztésében is jeleskedtek.
Termőterület: kb. 6100 ha, amelyből kb. 1170 ha van betelepítve szőlővel.
Telepített szőlőfajták: Olaszrizling, Zöldveltelini, Chardonnay, Rizlingszilváni (Müller - Thurgau)
Érdekességek, tudnivalók a helyi borokról: A csapadék mennyisége orszégos szinten itt a legmagasabb. Éves átlagban megközelíti a 900 mm-t.

Tizenkettedik kör

2006.12.15. (péntek) 19:00

2006-os újborok kóstolása

Tizenegyedik kör

2006.12.01. (péntek) 19:00

ETYEK-BUDA borvidék

Az Árpád-házi királyok alatt már virágzott a szőlőtermesztés, és az itt élő emberek megélhetésének fő forrásává vált. Sok szerb (rác) telepedett le ezen a környéken. Ennek köszönhetően a török hódoltság után főleg a vörösbor készítése volt túlsúlyban.
Az Etyek-Budai borvidék a Gerecse-hegység déli részétől a Velencei hegységig húzódik. Kb. 5600 hektár, ebből a szőlőültetvények területe 1998 ha. Az ökológiai adottságok lehetővé teszik a korai szürettel kiváló pezsgőalapborok, késői szürettel pedig a minőségi borok készítését. A borvidékre elsősorban a divatos, nem túl testes, savakban gazdag reduktív eljárással készülő borok jellemzőek.
Telepített szőlőfajták: Olaszrizling, Chardonnay, Sauvignon Blanc, Zöldveltelini, Szürkebarát

Tizedik kör

2006.11.10. (péntek) 19:00

SZEKSZÁRDI borvidék

A Szekszárdi borvidék a Tolna-Baranyai dombság és a Duna menti síkság között terül el. A kelták szőlőtermesztése csak valószínűsíthető, de a rómaiaké bizonyítható.
1828-ban 37 fehér és 29 kékszőlő fajtát termesztettek, köztük hatféle kadarkát. Ez azért is fontos, mivel tradicionálisan ez a szőlőfajta volt az alapja a tradicionális szekszárdi bikavérnek. A bikavér kérdés állandó beszédtéma a magyar borbarátok körében, a magyar bortörvény értelmében két borvidék területén lehet használni a kifejezést, Egerben és Szekszárdon. Az egri bikavér talán ismertebb (bár itt is óriási márkanév pusztítást kellett behozni a termelőknek a 90-es évek elejétől) mégis az elnevezés Szekszárdról származik, mivel azt először Garay János költő írta le a XIX. Században Szegszárdi bordal című versében.
Telepített szőlőfajták: Kékfrankos, Zweigelt, Merlot, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Kadarka, Pinot noir, Olaszrizling, Chardonnay

Körökön kívül

2006.10.20-án

összefoglaló visszatekintést tartottunk

Kilencedik kör

2006.07.07. (péntek) 19:00

TOLNAI borvidék

A Tolnai-dombságon és a Mezőföld délkeleti részén terül el. A korábban (1998 óta önálló) a Szekszárdi borvidékhez tartozó tájon a termeléstechnika és borászati technológia is a szekszárdihoz hasonló. A szőlővel telepített területek jelentős részben keleti és nyugati lejtésűek. Jelentős részarányt képviselnek a kisebb szőlőskertek, házikertek.
Telepített szőlőfajták: Tramini, Zöldveltelini, Rajnai rizling, Szürkebarát, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Kékfrankos, Kadarka, Merlot.

Nyolcadik kör

2006.06.09. (péntek) 19:00

BALATORNFÜRED-CSOPAKI borvidék

A Balaton északi partján találjuk, Zánkától Balatonalmádiig, e borvidék története egészen a rómaiakig, a II. századig nyúlik vissza. Leghíresebb fajtája az Olasz rizling, amely mintegy másfél évszázada terjedt el, és kiemelkedo minoségével márkanévvé vált. A Tihanyi félsziget pedig tüzes vörösborairól nevezetes. Telepített szolofajták: Olaszrizling (a termoterület 40%-a), Rizlingszilváni (Müller - Thurgau), Chardonnay, Tramini, Ottonel muskotály.

Hetedik kör

2006.05.26. (péntek) 19:00

BALATONBOGLÁRI borvidék

Zamárditól Balatonkeresztúrig, a Balaton déli partján húzódik. Ehhez a borvidékhez tartozik a Kéthely és Marcali körül elterülő szőlővidék is. A Balaton déli partvidékén, részben a tihanyi bencés uradalmi és az egykori Festetics birtokon, részben a paraszti termesztői hagyományokon virágzó szőlő és borkultúra alakult ki. A termőterület nagysága kb. 10000 ha. Chardonnay, Királyleányka, Zöldveltelini, Merlot, Kékfrankos, Cabernet Sauvignon fajtákat telepítettek.

Hatodik kör

2006.05.12. (péntek) 19:00

BALATON-FELVIDÉKI borvidék

Ez a borvidék a Badacsonyi borvidék kivételével Keszthelytől Zánkáig húzódik. Feltehetően már a kelták is foglalkoztak e vidéken szőlőtermesztéssel. Királyi, főúri, kisnemesi - többek között az Eszterházy család hercegi és grófi ága, Szentbákkállán - birtokok hirdették a terület kiváló borait. Olaszrizling, Szürkebarát, Chardonney, Rajnai rizling, Rizlingszilváni (Müller - Thurgau) a telepített szőlőfajták.

Ötödik kör

2006.04.28. (péntek) 19:00

SOPRONI borvidék

A borvidék az Alpokalján, a Fertő-tó déli, nyugati peremén és a Soproni hegységben fekszik.
Sopron város alapítása i.e. 300 kürülre tehető (kelta neve Scarbant, a rómaiak Scarbantia-nak hívták), fontos kereskedőváros volt, melyen a híres római borostyánút vezetett keresztül, kereskedelmi központ státusza később is megmaradt. A napóleoni időkből ered a Kékfrankos (a termőterület 65 %-án ezt termesztik) elnevezés, a francia pénz kék színe után. Találhatunk még Zweigelt, Cabernet Sauvignon, Zöldveltelini és Chardonnay fajtákat is.

Negyedik kör

2006.04.14. (péntek) 19:00

MÓRI borvidék

A Bakony és Vértes közti Móri árokban terül el. A szőlőkultúrát a vidéken még a rómaiak alapozták meg. A XVIII. században telepedtek le Mórott a Kapucínusok, akik a környék legjobb szőlőművelői voltak. 1901-től önálló magyar borvidék. Ezerjó (a termoterület 40%-a), Chardonnay, Rizligszilváni (Müller-Thurgau), Szürkebarát, Tramini fajákat telepítettek.

Harmadik kör

2006.03.31. (péntek) 19:00

SOMLÓI borvidék

A Somló hegy lejtőin, a Kis-Alföld keleti határán található. Hagyományai egészen a honfoglalás koráig vezethetők vissza. Ezen a borvidéken kizárólag fehér szőlőfajtákat találunk: Furmint, Hárslevelű, Juhfark, Olaszrizling, Chardonnay, Tramini. Érdekesség, hogy a somlói bort a nászéjszaka borának is nevezik, mely a hagyomány szerint garantálja a fiú utódot.

Második kör

2006.03.17. (péntek) 19:00

ÁSZÁR-NESZMÉLY borvidék

Északkelet-Dunántúlon elhelyezkedő, nagymúltú borvidék. Jellemzően Chardonnay, Rizlingszilváni (Müller-Thurgau), Zöldveltelini és Olaszrizling szőlőfajtákat termesztenek, a folyamatos korszerűsítésnek is köszönhető a magas borminőség. A reduktív körülmények között előállított borok megőrzik intenzív gyümölcsillatukat és élénk savasságukat.

Első kör:

2006.03.03. (péntek) 19:00

PANNONHALMA borvidék

A Bakonytól északra találjuk, az egyik legkorábbi magyar borvidék. A bortermelés szorosan kötődik a Pannonhalmi apátsághoz, ezeréves alapítólevele is szól róla. Olaszrizling, Rizlingszilváni (Müller-Thurgau), Chardonnay, Tramini fajákat telepítettek.